Blog

Blog/

Maja története

Kubik Maja Boglárka vagyok, 7 hónapos. Körülbelül 3 hónapos lehettem, amikor elhatároztam, hogy elviszem Apát, és beiratom úszásoktatásra. Mivel minden este Apa fürdet, így már itthon a kádban gyakorolgattam vele a lábtempót, ami nagyon tetszett neki. Első alkalommal Apa nagyon izgult, félt, és én is izgatott voltam, hogy vajon hogy fog viselkedni a vízben. Anya teljesen átérezte a helyzetem, így első alkalommal ő is bejött velem a medencébe, arra az esetre, hogy megvígasztaljon, megnyugtasson, ha Apa kihozna a sodromból. Szerencsére erre nem került sor.

Hamar kiderült, hogy Apa remek tanítvány. Igaz néha még nem úgy csinálja a feladatokat, ahogy Inci néni mutatja, de szerencsére így is ügyes, és ha segítségre van szükség, Inci néni azonnal ott terem. Legutóbb annyira jó párost alkottunk, hogy Inci néni azt is megmutatta, hogyan kell a víz alá merülni. Apa nagyon élvezte, én büszke voltam, anya pedig csukott szemmel izgult a parton. Nagy örömmel tölt el, hogy Apa ennyire élvezi az úszásokat, remek közös program számunkra, mert az én Apukám sokat dolgozik, és ezek az alkalmak mindig közösek. Persze már anyával is voltam úszni, de az nem volt olyan klassz, mert Apa sokkal murisabb a medencében. Köszönöm, hogy ilyen remek alkalmat teremtettetek az apa-lánya programokhoz!

( Maja egyébként nyakratekeredett köldökzsinórral született, így egy kicsit izomtónus zavaros, emiatt döntöttünk az úszás mellett. Azt kell mondanom, hogy minden alkalommal látni, hogy mennyire jót tesz egy-egy babaúszás! ❤)

By | 2017-12-10T15:11:30+00:00 december 10th, 2017|Pollys történet|0 Comments

Előd története

Kedves Úszóiskola, Mazsi, Barbi, Kata és Margaréta!
Azért a külön kiemelés, mert Ti voltatok, vagytok Előd oktatói mióta ő is Pollys lett!

A mi történetünk 2016 nyarán, középső csoport végén kezdődött  egy intenzív úszásoktatással! Sajnos az óvodai évek nem úgy teltek ahogy mi azt elképzeltük… nem az önfeledt kacagásról szólt! Középsőben az óvónő szembesített azzal, hogy a gyerekem passzív magatartású szinte mindenkivel és mindennel! ( amit mi az “otthoni életünkben” soha nem tapasztaltunk) Teljes döbbenet volt! Arra jutottunk, hogy egy  más közösségbe is elvisszük a gyereket, meglátjuk mi lesz! Ekkor mint egy égi jel a közösségi oldal kidobta Margaréta hirdetését! Tudtuk, hogy ezt a megoldást kerestük! Természetesen a kezdet nehéz volt, de azóta legalább tudom, hogy a legjobb döntést hoztuk mikor belevágtunk! Rengeteg önbizalmat kap, ​tud nevetni, nyitott, érdeklődő és barátja is lett! Az idén kezdte az iskolát, csak egy kislányt ismert a 11 gyerek közül. Semmi probléma nem volt a beilleszkedéssel, mindenkivel kijön, nyitott mindenre, mer jelentkezni, igyekszik! Összefoglalva: mi csak kapunk tőletek, és soha nem tudjuk meghálálni amit kaptunk!

By | 2017-11-23T11:24:42+00:00 november 23rd, 2017|Pollys történet|0 Comments

Lilla története

Elmesélném a mi kis történetünket, hogy ismerkedtünk meg 4 éve a babaúszás által.


Margaréta mikor elkezdte az ajkai Babaúszás oktatást a régi uszodában hétvégente, mi a lányommal akkor kezdtük babaként, aki akkor 8 hónapos volt. Nagyon hamar megkedveltük az úszást. Majd ahogy nőtt a gyermekem
úgy kapta a korának megfelelő úszás oktatást.
Nagy öröm volt látni, hogy mennyit fejlődött és ügyesedett évről évre. Öröm hallani hogy hét elejétől kezdve kérdez, hogy anya mikor lesz már uszi, mert úszni akarok. Ezt elsősorban neked Margaréta és a csapatnak köszönhető és hogy erre hozott a sors. Kívánom sokáig tudd csinálni és sok sok gyerek generáció tanuljon meg nálad úszni és értékeljék a munkátokat úgy ahogy mi az elejétől értékeljük. Köszönünk mindent!

By | 2017-11-23T10:07:18+00:00 november 23rd, 2017|Pollys történet|0 Comments

Marcell története

A mi pollys történetünk már ott kezdődött, amikor Hámori Marcell a kisfiam még a pocakomban volt.

Hommonai-Sipos Emese oktató, kedves ismerősöm, (kolléganőm) által részt vehettem egy babaúszáson, amikor az Ő kisfiát Marcit úsztathattam Veszprémben a Coloniában. Ekkor 4-5 hónapos terhes lehettem. 
Fantasztikus és tanulságos úszáson vehettem részt! Már ekkor biztos voltam abban, ha megszületik a kisfiam, a Polly úszóiskola tagja lesz!
Tanulságos volt, mert a kisfiam születését követően, az összes fürdésünk úgy zajlott, ahogyan az az oktatáson volt. A “merülés” szót követően öntöttük le Marcika fejét! Talán ennek is köszönhetően IMÁDJA a vizet, várja a babaúszásokat és élvezi az esti fürdéseket!
A kisfiam 2017. 03. 14-én született, az uszóiskolánál az úszást 2017. 09. 08-án kezdtük, mivel később értük el azt a súlyhatárt, ami a követelmény volt!
Azóta is rendszeresen járunk minden alkalommal Balatonalmádiba.
Párommal úgy beszéltük meg, ha munkája engedi, mindig ő úsztatja Marcit, egyébként én veszek részt az úszáson, de minden alkalommal jelen vagyok vagy így, vagy úgy! 😊

By | 2017-11-23T08:44:56+00:00 november 23rd, 2017|Pollys történet|0 Comments